Kedvesek!
Larácska hála a Jóistennek kezdi jobban érezni magát. 
Még mindig fáradékony és sokat alszik, de ezzel együtt regenerálódik a kis szervezete.
Az ANC számok lassan ugyan, de haladnak felfele. A hemoglobin és a vérlemezkék értékei is elkezdtek emelkedni, aminek nagyon nagyon örülünk.
Annyira hiányoznak már nekünk. 
Mira is folyton emlegeti, hogy mikor jöhetnek már haza? Egész nap jövés menés van a kórteremben, folyamatosan figyelik a kis drágánkat, közben apának is dolgoznia kell, ezért csak estére tudunk beszélgetni kicsit. Mindig próbálunk kis időt szakítani arra, hogy Larácska és Mirácska kicsit beszélgessenek, láthassák egymást, elmeséljék, hogy mi történt velük a nap folyamán. Mira folyamatosan küldözgeti Larácskának a szíveket és a puszikat..
Annyira drágák, olyan jó látni, hogy ilyen jó testvérek és ennyire szeretik egymást. 
Imádkozom, hogy a Jóistenke tartsa meg őket, Larácskát gyógyítsa meg, hadd legyen nekik is felhőtlen gyermekkoruk!
Nagyon szépen köszönjük a sok-sok kedves, bátorító hozzászólást, üzeneteket, imát és azt, hogy mellettünk álltok!
Kérünk titeket, továbbra is imádkozzatok és támogassátok a mi kis harcos Larácskánkat!
