Kedveseink!
Larácska napról-napra jobban érzi magát, lassan kezd megerősödni, gyógyulgat. 
Hála érte a doktoroknak, nővéreknek, mert jó kezekben van. Hála a Jóistennek, mert imáink/imáitok meghallgattatnak és hála mindannyiótokért, akik imádkoztok érte és külditek a pozitív energiát. 
Lehet sokan nem tudjátok, de Mirácska és Larácska nagyon szeretnek rajzolni.. Amióta Larácska kórházban van az apukájával, Mira minden nap készít egy rajzot Larácská számára. Ezzel is próbálja felvidítani, jókedvre deríteni, éreztetni, hogy ha most nem is tölthetnek el egymással annyi időt, nem játszhatnak együtt, de a szívében mindig ott hordozza a nap minden pillanatában. 
A testvtéri szeretet nem ismer határokat. Amikor gyermekünk születik, az maga a csoda. Ám amikor testvéreket kapsz, az a következő – hiszen rácsodálkozunk arra az egyszerű tényre, hogy ők bizony tűzön-vízen át testvérek, és semmi nem állhat közéjük, sem betegség, sem idő, sem távolság. Mindig a dolgok pozitív oldalát látják, s a napocska akkor is kisüt amikor kint éppen esik az eső…
A kép magáért beszél…
Nagyon szépen köszönjük a sok-sok kedves, bátorító hozzászólást, üzeneteket, imát és azt, hogy mellettünk álltok!
Kérünk titeket, továbbra is imádkozzatok és támogassátok a mi kis harcos Larácskánkat!
